Az orosz konyha és étkezési szokásai

Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethetõ vissza. Ez a régi tradíció ötvözõdött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség elõszeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, mûveltség és vele együtt a francia konyha is hatott. Fõleg I.Péter cár és II. Katalin uralkodása alatt érvényesült a francia hatás, amit erõsített, hogy néhány francia szakács letelepedett Oroszországban.

A hatalmas ország területén többféle éghajlat is megtalálható. Az országot övezõ tengerekben, tavakban, folyókban sokféle hal, rák és hidegvérû állat fordul elõ.

Az étkezések bevezetõje a zakuszki, lényegében egy vegyesízelítõ, amit az éppen rendelkezésre álló halakból, zöldség- és salátafélékbõl, húsokból, felvágottakból állítanak össze. Nincs szabály, hogy mit és mennyit kell tálalni belõle. Oroszországban már a múlt században szokás volt együtt tálalni különféle hideg ételeket, ezt azután átvették a franciák és a svédek is. Végül is a franciák finomították, fejlesztették tovább úgy, hogy ma már a világon mindenhol elterjedt fogás a vegyesízelítõ.

Az orosz konyha levesei tartalmasak, bõven fõznek a levesekbe különféle húsokat, zöldségeket. Világszerte elterjedt az orosz borscsleves, amirõl elmondhatjuk, hogy az egyik nemzeti ételük. Káposztával, céklával, egyéb zöldségekkel, hússal fõzik, tejfölözik. Többféle készítési módja vált ismertté. Készítenek erõ- és krémleveseket, számunkra szokatlan módon a húsételek közben vagy az étkezés végén fogyasztják.

Sokféle változatban készítik a tésztaételeket, leveles, omlós vagy kelt tésztákból. Ezeket töltik hússal, zöldségekkel, tojással, gombával, rizzsel. A pirogot nemcsak sós töltelékkel adják, de almás, túrós, barackos változata is ismert.

A húsok minden fajtáját felhasználják. A fõzéshez olajat, vajat, sertészsírt és a kisütött birka-, marhafaggyút egyarántalkalmaznak. Nagy kultusza van a faszénparázson készített rostonsülteknek és nyársonsülteknek. A húsokhoz burgonyát, káposztafélét és sok nyers salátát adnak, pl. paradicsomot, uborkát, káposztát, céklát. Sok nyers hagymát fogyasztanak, de kedvelik az ecettel, az olajjal, a tejföllel ízesített salátákat is.

A fõzelékek közül néptáplálék a káposzta, de kedvelt fõzelékek a tök, a bab, a borsó, a lencse. A káposztát nyersen, fõzve és savanyítva fogyasztják. Fûszerezésre, ízesítésre az ismert fûszereken kívül aromás fûszernövényeket és savanyított, erjesztett tejtermékeket is felhasználnak. A kefír, a joghurt és egyéb tejtermékek mellett fogyasztják a juh-, kecskesajtot és a túrót is.

Kenyérbõl a barnább rozskenyeret részesítik elõnyben. Vajas és omlós tésztából gyümölcsökkel, vajkrémmel, tejszínhabbal készítenek különféle süteményeket. Fagylalt- és parfékészítmények egész évben kaphatók.

Legkedveltebb italuk a vodka és a különféle borpárlatok, pálinkafélék. Közismert a magas teafogyasztásuk, de kedvelik a tejeskávét is. Reggeli elõtt szívesen fogyasztanak vodkát, pálinkaféléket. Minden étkezésnél szívesen veszik az asztalra tett nyers paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.