Rétesek

A rétes jellegzetesen magyar tészta. Készítése munkaigényes, elkapkodni nem lehet, nélkülözhetetlen hozzá a sikérdús száraz liszt, és nem utolsósorban bizonyos gyakorlat. Ne használjunk friss őrlésű lisztet, mert nem nyúlik jól (az azévi búzából őrölt liszt rendszerint augusztusban kerül az üzletekbe). Ha csak ilyen lisztünk van, azt a langyos sütőben szétterítve jól szárítsuk ki, mert csak a teljesen száraz, úgynevezett réteslisztből készült tésztát lehet jól kinyújtani.

Egyszerűbb és gyorsabb a készen kapható réteslapból megcsinálni a rétest. A lap vásárlásakor ügyeljünk arra, hogy friss, puha legyen, és ha nem használjuk fel azonnal, akkor tegyük hidegre, hűtőszekrénybe. A kibontott csomagból egy réteslapot tegyünk jól kicsavart, nedves abroszra, igen bőségesen locsoljuk meg olvasztott zsírral, hintsük meg egy kevés zsemlemorzsával, tegyük rá a második lapot, ezt is zsírozzuk meg, szórjuk rá egy csíkban a tölteléket, az abrosz segítségével sodorjuk fel.

Amíg dolgozunk, a másik két lapot, amiből még egy rúd lesz, nedves ruhával takarjuk le, nehogy közben kiszáradjon. Mielőtt a tölteléket a tésztára tennénk, szórjunk alá zsemlemorzsát, darált diót vagy búzacsírát, a túró alá búzadarát, hogy a nedvességet felszívja.

A réteseket készíthetjük nemcsak felcsavarva, hanem úgy, hogy megfelelő nagyságú lapokkal kibéleljük a tepsit, a tölteléket ezekre simítjuk, majd réteslappal beborítjuk. Így könnyű, lepényszerű tésztát kapunk.

Különbözőképpen megtöltött, többrétegű rétesként zsírozott tésztából készült csomagocskákat forró olajban vagy zsírban süthetünk ki.

Süthetjük úgy is a rétest, hogy a megtöltött és felcsavart tésztát tepsibe tesszük, és kb. egy ujjnyi tejet öntünk rá. Forró sütőben addig sütjük, amíg a tej lefő róla és a tészta pirulni kezd. Az ilyen főve sült rétes főleg túrós, sajtos, vaníliás rizses, a sós töltelékek közül pedig gombás, sonkás, parajkrémes töltelékkel finom.

A réteseket mindig előmelegített, forró sütőben, gyorsan sütjük.

Rétestészták

Körülbelül 60 dkg réteslisztet egy tojással, 1 evőkanál ecettel (helyettesítheti savanykás fehérbor), diónyi zsírral és annyi langyos sós vízzel gyúrunk össze, hogy a tészta se túl lágy, se túl kemény ne legyen. Az eleinte nagyon ragadós tésztát addig dolgozzuk, verjük a gyúródeszkához, amíg már sem a kezünkhöz, sem a deszkához nem tapad.

Ekkor két cipót formálunk belőle - vigyázzunk, hogy a cipókon semmi gyűrődés ne legyen, mert akkor nehéz a kinyújtásuk -, meglisztezzük, melegített lábossal a deszkán letakarjuk, és vagy 15 percig pihentetjük (nyáron nincs szükség melegített lábosra, elég, ha egy konyharuhával borítjuk le a tésztát ).

Egy nagyobb asztalt tiszta abrosszal letakarunk, az abroszt liszttel egyenletesen meghintjük. Az egyik cipót kezünk között óvatosan kihúzgáljuk körülbelül tányér nagyságúra, azután az abrosz közepére tesszük, megkenjük olvasztott zsírral, és körbemenve az asztal körül, lassan, óvatosan szép vékonyra kihúzzuk.

Az asztalról lelógó vastagabb széleket tenyerünkre felcsavarva leszedjük, újra összegyúrjuk, pihentetjük és kihúzzuk. A szélekkel foltozhatjuk meg a tésztát, ha kiszakad.

A papírvékonyra nyújtott tésztát egy kicsit szikkadni hagyjuk, majd olvasztott zsírral megfröcsköljük és ráhintjük egy csíkban a tölteléket. Az abrosz segítségével összecsavarjuk, a tetejét is megkenjük zsírral, és kizsírozott tepsiben szép barnáspirosra sütjük.

Élesztős rétestészták

Ez is nagyon finom! Harminc dkg lisztet elmorzsolunk 15 dkg vajjal vagy margarinnal, adunk hozzá 1 tojást, 1 tojássárgáját, egy kevés langyos tejben felfuttatott 2,5 dkg élesztőt, egy kanálka cukrot és csipetnyi sót. Mindezt langyos tejjel jó rétestésztává dolgozzuk ki.

Nem lehet annyira vékonyra kinyújtani, mint a hagyományos rétest. Ahhoz hasonlóan töltjük. Amikor felsodortuk, a tepsiben hagyjuk negyedóráig kelni, a tetejét zsírral vagy tejföllel kenjük meg és megsütjük.