A fokhagyma gyógyító ereje

A fokhagyma folyékonyabbá teszi a vért, megóvja az ereket az elmeszesedéstől és véd a szívinfarktustól. A kutatók legújabb felismerései szerint a fokhagyma hatóanyagai még az öregedési folyamatot is jelentősen lelassíthatják. A fokhagyma ízletes fűszer, egyben rendkívül hatásos gyógyszer is, mely az ifjúság csodaforrása. Világszerte több mint kétezer orvosi tanulmány igazolja csodálatos hatását testünkre. A-, E- és Cvitaminjaival a fokhagyma gondoskodik arról, hogy a káros LDL-koleszterin az úgynevezett szabad radikálisok hatására ne sűrűsödjön be, sőt a fokhagyma allicin hatóanyaga még folyékonyabbá is teszi a vért.

Egyesek azt is állítják, hogy a fokhagyma egyfajta katalizátorfunkciót tölt be és ezzel serkenti a test saját enzimjeinek az aktivitását. Ezek az enzimek megszabadítják a vért az oxigénradikálisoktól, melyek közrejátszanak az érelmeszesedés kialakulásában. A szív egészsége érdekében évente mindenkinek legalább egyszer négyhetes fokhagymakúrát kellene tartania. Ez szabványosított fokhagyma preparátummal a leghatékonyabb, amelyik garantálja a szükséges hatóanyagtartalmat.

Negyvenéves kortól az erek veszítenek rugalmasságukból. Aki azonban naponta megeszik legalább három gerezd fokhagymát, vagy szabványosított fokhagyma-preparátumot szed, átlagosan visszanyeri az erei rugalmasságának mintegy 30 százalékát. A dohányosok és a diabetikusok számára ez különösen fontos, mert ok már sokkal hajlamosabbak az érproblémákra, melyek színinfarktust vagy szélütést okozhatnak.

A fokhagyma az előbbieken túl tartósan csökkenti a vérnyomást, antibakteriális hatású és tartósan aktivizálja az agy szürkeállományának működését is.

A fokhagyma és a rómaiak

Mikor a római légionáriusok átkeltek az Alpokon, teli zsák fokhagymát hoztak magukkal. A gumójával fűszerezték az ételeiket, de ismerték gyógyító erejét is. A fokhagyma jó kondícióban tartotta a légionáriusokat, megvédte őket a nedves, hideg Germániában a megfázástól és a végtagi fájdalmaktól. A légionáriusok hittek abban is, hogy a fokhagyma növeli a férfierőt is.

Európában a római időktől kezdve termesztenek fokhagymát. A termesztés a kolostorok kertjében azonban tilos volt, mert azt hitték, hogy a fokhagyma ajzószerként szexuális problémákat okoz a szerzeteseknek.

A fokhagyma és az ókori egyiptomiak

Herodotosz (Kr. e. 485-425) görög történetíró kilenc híres könyvének egyikében arról számol be, hogy a Kheopsz-piramis építésénél a munkások mindennap kaptak egy fokhagymagumót, hogy egészségesek maradjanak és megőrizzék teljesítőképességüket.
A fokhagyma gyógyhatása tehát már az ókori egyiptomiak előtt is ismert volt. Herodotosz feljegyzései szerint az egyiptomi pap orvosok a Kheopsz-piramis építésénél 1600 ezüsttalentumot költöttek fokhagymára. De a föníciaiak is igen nagyra becsülték a fokhagymát, mint gyógyszert és ételeik pompás fűszerét.